Ááááá

Mi a franc van már megint, akkor lesz váltóm vagy mi lesz?  Szívatás ez az egész meló. Esküszöm, elmegyek szülinapomkor a fizetett szabira aztán csak felmondani térek vissza.

Hiszem, hogy már csak jobb jöhet

 

 Nem akarok semmit elkiabálni,  de már megint az van, hogy ketten felmondanak a munkahelyen,  köztük az én váltóm is, ami nyilván azt jelenti, hogy nagy szarba leszek, ha egyedül maradok maradok itt. De nekem napi 13 óra már nem megy és kész.
De imádkozom és bízom a jóban, hogy valahogy csak elrendezik ezt is. Már szenvedtem eleget. Ezután már nem következhet ennél rosszabb!
A szabadnapom tök jól telt, péntek este Zsoltikával elmentünk edzeni, előtte sütöttem meggyes rétest meg kókuszgolyót csináltam a fiúknak.
Szombaton jó későn keltünk, utána mentünk a városba,  vettem végre egy napszemcsit ❤❤ meg Gyuri fodrászhoz akart menni, de sokan voltak és várni meg nem szeret. Zsoltikával elmentünk az edzőterembe, amíg Gyuri kocsit takarított.  Gyuri Anyuja csinálta az ebédet, mindig azt mondja, én nem eszek meg semmit, ami nem is igaz, mert csak a disznóhúst utálom, a fasírtot meg a krumplit. De ő mondjuk például a disznóhúst szereti a legjobban.  Hát én meg nem enném.
De tegnap rántott húst csinált meg rántott gombát, és a gombából ettem egy csomót.
Vettünk aznap amúgy ilyen kerekeken guruló konyhai bambuszpolcot is, tök menő és meglepően könnyű volt összerakni.  A fehér kockapolcok felszerelése a falra már nehezebben ment,  egyszer véletlenül rossz helyekre fúrt lyukat Gyuri és most tök gázul néz ki,  de azt mondta, majd begletteli.
Utána még elmentünk egy játékboltba és vettünk német nyelvű Monopoly -t. XD Szóval az este azzal telt el, hogy azt játszottunk hárman. A két fiú adósságba verte magát, nekem tök sok pénzem meg területem volt (hát igen, már ehhez a játékhoz is értek, nem csak az UNO-hoz meg a torpedóhoz. Torpedóban verhetetlen bajnok vagyok és Ország-Városban is hehe) de én egy óra múlva igencsak meguntam a játékot és már csak vinnyogtam, hogy hiába állok nyerésre,  már nem köt le. Aztán felálltam és nem mentem vissza többet, szóval a fiúk felszámolták a területeimet meg a vagyonomat, de engem már úgyse érdekelt. Utána megnéztük a Shrek harmadik részét aztán elaludtunk.
Ma meg nem igazán történt semmi különös,  sütöttem egy diétás kókuszkenyeret,  meg voltunk edzeni tesómmal.  Gyuri meg az anyukája elmentek a szerelmem meccsére,  ahová én nem tudtam menni, mert délutánra jönnöm kellett dolgozni. Ahol megkaptam ezt az iszonyú hírt.
De a remény hal meg utoljára. Remélem még azért nem jelentkeztek a főnökeim,  mert dolgoznak az ügyön. Nehogy én is felmondjak.

edzettüüüünk<3

sokszor olyan gonosz vagyok vele :( jajjdehülye vagyok

 

YOU WILL BE MINE <3

Pénteekvégre

Majdnem lett egy whiskas cicám. Pesten árulták, igaz, már másfél éves volt, de tényleg gyönyörű és azt írták róla, hogy bújós meg kedves. Még csak két napja volt fent a hirdetés,  írtam a nőnek, közben megkérdeztem nevelőapumat, nincs-e dolga véletlen Pesten.  Mondta, hogy nincs, de ha akarom felmegy nekem a cicáért.  Boldogság járta át kis lelkemet, amíg meg nem érkezett a lesújtó üzenet: üdvözlöm, tegnap  este elvitték a cicát.
:(
Nem baj, úgyis jobb lenne mindenképp egy kicsi cica. De nekem lány kell. Csak hát sehol nem árulnak. Ja, és kifejezetten brit csíkos EZÜST színűt szeretnék, semmi arany meg márvány meg ilyenek.
Azért remélem,  ebben az évben találok is.
Mindenesetre feladta egy KERESEK hirdetést a jófogáson. Hátha.

 

Most nem tudom mi van, de lehet elviszik az egyetlen szabadnapomat, a szombatot és be kell jönnöm 13 órába. Pff. Mindig vagy beteg lesz valaki, vagy felmondanak vagy eltűnnek... Marika is írt nekem, hogy ő ezt nem bírja, túl sokat kell dolgozni, inkább felmond. Nagyszerű!  Még kevesebben leszünk!  Nem igaz, hogy nem bír ki egy-két hónapot sok munkával.  Én is kibírtam.
Mióta kint van tesóm, rá kellett jönnöm, hogy tényleg semmi közös vonásunk nincsen. Erre Gyuri mutatott rá. És igaza van.
Azt mondja tesom, hogy beteg, de Gyuri Anyuja meg Gyuri is mondják, hogy hát nem beteg ő annyira...Mint amennyire eljátssza. Konkrétan egész nap fekszik. De tényleg. Szerintem már ettől lehet beteg.
Az oké, ha az ember pihen így napot vagy kettőt,  de ő már mióta itt van, és egyszer sikerült felkelteni az ágyból,  mikor egyetlen egyszer eljött a kondiba. Ahová azóta sem mulasztjuk el a meghívását, de mondig visszautasítja egy kurta nem-mel. Hát oké.
De azért az már mégiscsak mindennek a teteje, hogy tegnap Gyuriék eljöttek otthonról (15 órakor!), és megmondták Zsoltikának, hogy jöjjön 16:30-ra az irodába ahol dolgozom és onnan együtt megyünk a sportboltba, ahová ő is jönni akart.
Azt mondta oké, addig el is készül.
Erre 16:30-kor írok neki, hogy merre van.  Válasz: még a kádban.
Mondom akkor gondolom, nem akarsz jönni a sportboltba.  Mire mélységesen felháborodott, hogy hát kösz bazdmeg,  elaludtam, bazdmeg.
ELALUDT.  Úgy, hogy mindig mást se csinál. Csak alszik. De ő bealudt. Számomra ez egyszerűen HIHETETLEN.
De! Még nem adom fel. Aki ilyen lusta, nem tud élni. Szóval ma, ha akarja, ha nem, elviszem a kondiba. Vettem neki fehér csokit is reggel, az a kedvence. Motivációs csoki. Csak az a gond, hogy a tegnapi óta megvan sértődve és konkrétan leszarta a csokit. Még a héten próbálkozok.
Tanulni is egyetlen egyszer tanult, mióta kint van. Jó, én se tanultam ez érettségire semmit de én azért jártam suliba. Többnyire.
Visszagondolva kicsit bánom is, hogy annyit lógtam, mert amúgy tök szuper osztályom volt, meg amúgy a suli nem is nehéz. Dolgozni rosszabb.
És innen még lógni sem lehet.
Szóval, még tartom a tervemet, hogy az öcsémből valahogy kiverjem a tunyaságot. Minden szombatra tervezek valami kirándulást, amíg itt van. Kölnben a csokigyár, ha jobb idő lesz, Frankfurtban az állatkert, meg ilyenek. Igazából ezek nélküle is meglátogatnám. XD Már mióta várom. Csak lenne már tavasz.
De elmehetnénk itt korizni is például. A múltkor nem akart velünk jönni a fürdőbe se. Számomra érthetetlen.
Remélem sikerül a tervem, mert ha nem, akkor menjen inkább haza feküdni. Néki is akarnia kell ezt az egészet, nem csak nekem.

 ÁFONYÁÁÁÁÁS tea. Tényleg áfonya íze van, lehet pont azért olyan fura. Az áfonya nekem legyen inkább friss és hűs. XD

 végre kapható!!!!! ❤

Tegnapi edzésünk a szerelmemmel. Tiszta sokat ugráltunk. Nagyon izomlázam van a lábamban.

Nagyon nagyon nagyon szeretem őt még mindig és ő is engem!  ❤ Imádom, mikor egy szót se szól, csak rámfekszik és néz végig a szemembe.  Meg azt is imádom, amikor be nem áll szája, mert éppen sorolja, hogy szeret, imád, örökké és még tovább.  Meg mikor kis menyasszonyomnak hív.

❤ ❤ ❤ Óóó ez igazi szerelem!  ❤ ❤ ❤

Szerda

Bárcsak lenne már egy kisállatom!  Gyuri megígérte, hogy márciusban egy törpetacskónk lesz, ami annyira szuper tényleg, imádni fogom, csak hát én túlzottan macskás vagyok. Nem tudnék választani ugyan, hogy macska vagy kutya, de nekem egyszerűen KELL egy macska a komfortérzetemhez. Úgy nőttem fel, hogy mindig állatokkal voltam körülvéve,  de a kutya mindig nagytestű volt és az udvaron lakott, a macskák meg szigorúan bent, velük aludtam, velük keltem, szóval velük töltöttem az életem nagy részét.
És Whiskas csíkos cicát szeretnék, igenis kiadok érte annyi pénzt, csak úgy akarom, hogy pont egyszerre hozzuk őket a tacsival,  mert úgy összeszoknak és együtt fognak szundizni.
Csak hát alapból nagyon ritka az a fajta cica. Van egy ismerősünk, akinek ilyen cicái vannak és néha vannak kiscicák is. De majd meg kéne kérdeznem, hogy pontosan mikor is lesznek, ha lesznek még egyáltalán.  Anya szerint nekem még olcsóbban is odaadnák,  egy olyan ötven -hatvanezerért. *.*
Úristen, amúgy unom már ezt a munkát.  Vagyis lehet inkább már ezt a szörnyű borongós időt. Tegnap reggel már megint hóviharban jöttem dolgozni, nagyszerű volt. Ráadásul vettem reggel egy kis cserepes virágot, mert úgy megtetszett és aztán elhoztam magammal a munkába, de végig féltem, hogy lesz valami baja a táskámban.  De nem lett, hálistennek. Délután vettem neki egy tök cuki cserepet a plázában. Ja, meg egy új pólót. XD

 Az új kis virágom. Amúgy mindig egyre többet akarok otthonra. Ez ijesztő.

 XDDD

Ma reggel még körülbelül ketten voltak bent, de nem is baj, legalább nem zargatnak itt engem. Elnyomkodom a telefonom.

Hétfő :(

No I ain't got cash
But I got you baby

 <3

But I don't need no money
You worth more dan diamonds, more dan gold

 

Na jó, ma igazán el akartam menni reggel munka előtt szoliba, hogy legalább ennyi jó legyen a napban, ha már egésznapozok, de iszonyatos fejfájásra keltem hajnal négykor, és csak gyenge fájdalom csillapító volt otthon (algoflex)  ami az én fájdalmamnak semmit sem ér, szóval nem múlt el. Pedig hétkor felkeltem, reggeliztem, aztán csak visszaaludtam kicsit, hátha elmúlik
 Tényleg mindig a remény hal meg utoljára. Már évek óta ebben a keserves betegségben szenvedek,  de azért még vannak hiú reményeim minden egyes alkalommal.  Szóval munka előtt gyorsan bementem a gyógyszertárba a legerősebb és legdrágább és legújabb csúcstechnológiájú fájdalomcsillapítóért, a csajszi figyelmeztett, hogy elég belőle egy fél szem, ja persze, neked.
Már bevettem egyet, de szerintem jön a következő, mert még mindig nem múlt el teljesen.
Most aztán vagyunk egy páran a lakásban, mert Gyuri anyukája tegnap érkezett és itt lesz csütörtökig. Tiszta családias a hangulat. Kár, hogy ma is meg szerdán is egésznapozok, tehát mintha ott sem lennék. XD
Szombaton amúgy végre szabadnapos voltam. Elmentünk a városba vettem kukát, virágcserepet, gyümölcstartó tálat meg ilyesmiket a lakásba.  Ötvenmillió koszos pohárra megyek haza minden nap, szóval vettem Gyurinak egy személyreszóló nagy focis poharat, tesóm meg ilyen szar műanyag pónisat kért. Hát oké.
Még se lepődök. Azon már bőven kiakadtam, hogy az új telója, IPhone 6s RÓZSASZÍNŰ lesz. Ennél gázabbat el se tudok képzelni, de komolyan.
Utána még kimenetünk Gyuri meccsét megnézni, de ő nem játszott. Jól felkészültünk, vettünk egy kiló epret meg áfonyát (nekem), a fiúknak pedig egy hatalmas adag kétszószos tortilla chipset. Ezek minden nap megesznek egy-két zacskó chipset meg olyan hozzávaló Salsa szószt is, ami amúgy szerintem tök sok adag. De nekik csak egy óra.
Utána Zsoltika kitalálta, hogy ő megismerkedett valakivel az interneten és ma találkozik vele, ugyanis itt lakik a városközpontban.  Mondtuk, hogy oké, de este hatra érjen vissza, mert megyünk a fürdőbe.
Hát nem ért vissza. Mi addig gyorsan elmentünk Gyuri anyukájának szülinapi ajándékot venni, egy nagyon-nagyon szép pénztárcát.
Szóval ketten mentünk a fürdőbe úszkálni,  olyan jóóóóó volt. Meg húsz percet infraszaunáztunk is. Tökre kifáradt a karom és utána még este tizenegyre elmentünk a kondiba és ott pluszba hátaztunk is. Hát még most is nagyon izomlázam van a hátamban. Tesómat is mindenképp el akartam cipelni a kondiba, hogy ne feküdjön csak otthon egész nap. De neki ez megfelel teljesen. Hogy lehet így élni??  Mármint ezt nem is nevezném életnek. Na mindegy. Azért nem jött, mert éjfélkor találkozott ugyanazzal, akivel délután, és hajnali kettőkor írt egy üzit, hogy majd reggel érkezik. Na pf. Pedig megmondtam, bulizni nem mehet. De azt mondta, csak kocsmáztak és nagyon jó volt.
Reggel kilenckor felkeltem vasárnap, reggeliztem, sütöttem fehérjeporos muffint és rendes kakaós muffint, belül nutellás banános töltelékkel.  Hát igen, az utóbbi jóval finibb. Meg csináltam előre kétféle ebédet, mivel mostanában nem nagyon leszek otthon.
Már tökre aggódtam, de Zsoltika olyan fél 11-re hazaállított. Utána lassan a szerelemem is felkelt, hát ő is bír aludni, nekem az nem megy, akármilyen későn is fekszünk le. De utána meccse volt, szóval el is ment. :(
Én meg délutánra jöttem dolgozni, de a vasárnap mindig úgy kifáraszt.  Mármint a munka vasárnap.  Szörnyű. Este kilenckor már majdnem elaludtam itt.
De kibírom!  Csak a hét eleje lesz szar,a többi zsííír lesz!

Tegnap éjszakai kép. Olyan hulla voltam, hogy nem is emlékeztem, hogy csinált képet. xd

 Elvoltunk :D

 A péntek délutánom :D

 Az óriás tortilla :)

 Magamat is megleptem már. *.*

 Szerelmem!!!!! ❤

Éjszakai edzés, imádjuk, olyankor egészen kevesen vannak. :D

Már megint esik a hó

Arra kellett kelnem, hogy szakad kint a hó. Hát ezt nem hiszem el.

Tegnap délelőtt otthon takarítottam, hajat mostam, aztán főztem meg sütöttem sokfélét (rántott camembert, rántott húst, Zsoltikának Chicken mcnuggetset,  sültkrumplit, tejszínes mustáros csirketokányt, szóval így el is ment a délelőtt. De legalább Zsoltika segített teregetni meg elmosott kettő darab tányért. Tegnap meg tárkonyos levest főztem és lereszelte a hagymát, bár ez a minimum.xD

Tegnapelőtt este mondtam neki hogy jöjjön velünk a kondiba, de tiszta álmos volt már, szóval csak ketten mentünk Gyurival. Még több kilóval nyomtam fekve hurráááá de úgy fáj a mellem meg a karom, hogy felemelni se bírom.
Aztán nagy nyugiban megyünk haza, erre zárva van a nagykapu. Na ne. Olyankor egy hatalmas kört kell menni, hogy bejussunk hátulról. De inkább úgy döntöttünk, hogy átmászunk a kerítésen. XD Vicces volt.
 De aztán tegnap este, miután végeztem a munkában (aznap egy Tayfun nevű embernek csináltam Kundenkartet, hát majdnem elröhögtem magam) mentünk kondiba és Zsoltika is bejött.  Mondtuk neki, hogy alig lesznek ilyenkor már, de akkor is tökre izgult. A hasazást én vezényeltem szokás szerint, Zsoltika majdnem bírta úgy, mint én, mire Gyuri már haldokolva megjegyezte, hogy bekaphatjuk.xd
Utána lábaztunk,  de úgy a felénél tesóm hisztizve odajött hozzám, hogy hát ezt ő nem bírja, hogy mások előtt edzzen. Amikor neki mindig mindenhol feltűnési viszketegsége van. Asszem, megvan az egyetlen hely, ahol nincs. Szerintem nem is jön többet.
De azért még ma megkérdezem, eljön-e velem, Gyuri úgyis edzésen lesz este.

 cukormentes ketchup,  végre ❤❤❤❤

 Zsoltika és a hasazógép

 Azért vettem meg ezeket az almákat, mert olyan csodaszépek. De az ízük nagyon rossz. :(

 Ez annyira jóóóóóó:

.

 

Mindenki azt mondja, hogy a szeretet fáj, de ez nem igaz. A magány fáj. Az elutasítás fáj. Valakinek az elvesztése fáj. Az irigység fáj. Mindenki összekeveri ezeket a szeretettel, de a valóság az, hogy a szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami elfedi az összes fájdalmat és segít, hogy újra csodálatosan érezd magad. A szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami nem fáj.

 

 Az élet nagy pillanatait nem feltétlen megcselekedjük. Van, hogy egyszerűen csak megtörténnek. Nem azt mondom, hogy nem irányíthatjuk a saját életünket... Kezünkben az irányítás. Legyen is! De ne feledjük, hogy bármikor megeshet, hogy kilépünk otthonról, és az egész életünk megváltozik. Az univerzumnak terve van velünk. De ez a terv folyton változik. Egy pillangó megrebbenti a szárnyát és elered az eső. Ijesztő lehet, de csodálatos is. Folyamatosan dolgoznak a gépezet fogaskerekei, hogy te végül pontosan akkor, pontosan ott legyél, ahol lenned kell. Jó helyen, jó időben.

 

 Tudod, mi a legkellemetlenebb érzés, amit el bírok képzelni? Ha képtelen vagy megbízni abban az emberben, akit a világon mindennél jobban szeretsz.

 

 

 

Vannak jó szelek s persze rosszak is,
bár a hullámok mögött vár ránk a part,
de semmilyen szél nem jó annak,
aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.

 

 Szeretőd és társad más nem is lehet,
Csak az, aki ismer, és mégis szeretne hozzád érni,
Akit nem kell kétszer kérni, hogy segítsen élni.

 

 Ölelkezünk a fényben,
Aztán a hullámok közé futunk,
És eltűnünk a messzeségben,
De a homlokom
Addig hozzád nyomom,
A te homlokodhoz az enyém,
Aztán belenézek a szemedbe,
Te meg visszanézel belém.

 

 Néha mindenki elkövet néhány hibát,
De ha magadba nézel, és azt látod, hogy
A szíved tiszta, akkor
Jó az út, amin jársz, és többé
Ne is fordulj vissza.